Böllérek versenyeznek szombaton Napkoron

Számos főzőcsapat méri össze ügyességét a 16. Nemzetközi Böllérversenyen szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkoron.

Az itthonról és a határon túlról érkező csapatok először szúrási, vágási és feldolgozási technikáikat mutatják be a nagyközönségnek, majd a népi hagyományoknak megfelelően készítik el a disznótor finomságait, a hurkát, kolbászt és toroskáposztát – ismertette Támba Miklós, a rendezvény főszervezője az eseményt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón.

A böllérversenyre eddig tizenhat csapat jelezte részvételét, de a helyszíni nevezésekkel akár húsz-huszonkét csapatosra is duzzadhat a mezőny. Elmondta, a napkori Napkorona Udvarházban megtartott esemény szombat kora hajnalban a disznók levágásával kezdődik. A hentesek választhatnak, mangalicát, vagy hússertést vágnak, a versenyben azonban csak azok vehetnek részt, akik mangalicát dolgoznak fel.

A böllérek munkáját szakértő zsűri bírálja el, akik több kategóriában zsűrizik a versenyzőket: keresik majd a böllérek legjobbját, a legjobb hurkát, toroskáposztát, kolbászt, fogópálinkát, forralt bort, a közönség pedig a legnépszerűbb csapatot választhatja ki. A kísérőprogramok keretében fellép Igrice Néptáncegyüttes, Kaplonyi Asszonykórus, valamint napkori Mártogatós Néptáncegyüttes is. A szervezők szombat reggeltől félóránként buszjáratokat is indítanak a nyíregyházi autóbuszállomásról Napkorra.

Forrás: MTI

 

Vadkacsák a Tiszalöki Vízlépcsőnél

Tiszalöki Vízlépcső télen
Vadkacsák Tiszalöknél

Tőkés récék (Anas platyrhynchos) a Tiszán a Tiszalöki Vízlépcső alatt 2017. január 10-én. A vízerőmű turbináit nagy sebességgel elhagyó víz nem fagy be a nagy hidegben sem, így a környék vízimadarai itt töltik a telet, amíg el nem olvad az összefüggő jégpáncél. MTI Fotó: Balázs Attila

Jégtörő a Tiszán

Jégtörő hajó Tiszalöknél
Jégtörő Tiszalöknél

Erdős László gépkezelő csáklyával leveri a jeget Tiszalöki Vízlépcső felvizén állomásozó Jégvirág IX. jégtörő hajó oldaláról 2017. január 10-én. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hajósai 24 órás szolgálatban állnak készenlétben a Tisza menti műtárgyak védelmére. Addig csak az állomáshelyük jégtelenítésére indítják be a motorokat, hőmérséklettől függően 2-5 óránként. MTI Fotó: Balázs Attila

Visszavonták a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Nyíregyházán

A szálló por magas koncentrációja miatt kedden Szegeden elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát – tájékoztatta a polgármesteri kabinet az MTI-t. Nyíregyházán ugyanakkor a polgármester visszavonta a füstködriadó tájékoztatási fokozatát a javuló levegőminőség miatt.

Szegeden annak érdekében, hogy ne növekedjen a szálló por koncentrációja, kérték az érintetteket, hogy mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát, az ezeket alkalmazó ipari létesítményeket pedig arra kérték, hogy negyedével csökkentsék a füstgázkibocsátást. A gépjárműhasználóktól azt kérték, hogy válasszák a tömegközlekedést. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szegedi magaslégköri obszervatóriumának tájékoztatása alapján a légszennyezést csökkentő időjárási változás csak csütörtöktől várható a Tisza-parti városban – áll a közleményben. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén kedden a szálló por magas koncentrációja miatt Szegedet jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros, 14 másik települést – köztük a fővárost – egészségtelen levegő minőséget jelző narancssárga színnel.

Több városban, így Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren, Debrecenben, Nyíregyházán hétfőn rendelték el a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt. Ezt az intézkedés Nyíregyházán kedden visszavonták.

Forrás: MTI

 

Nyíregyházán elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát

Nyíregyháza Kálvin tér
Kálvin tér délelőtt

A Kálvin tér Nyíregyházán 2017. január 2-án. A városban délelőtt lépett életbe a füstködriadó tájékoztatási fokozata, mert tovább romlott a levegő minősége és a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbértéket. MTI Fotó: Balázs Attila

i > Több településen elrendelték a szmogriadót

Kókusz a nyíregyházi elefánt

A Kókusz nevet kapta a Nyíregyházi Állatparkban 18 héttel ezelőtt született kis fehér oroszlán. Révészné Petró Zsuzsa, az intézmény szóvivője az MTI-nek kedden elmondta: a névadásra az állatkert látogatóit kérték fel, akiktől több száz javaslat érkezett, s azok közül választották ki a legjobbat.

A Kókusz elnevezésre azért esett a választás, mert az utal a kis állat élőhelyére és színére, születésekor pedig olyan bársonyosan puha hófehér bundája volt, ami leginkább egy kókuszgolyóra hasonlított.

A Nyíregyházi Állatparkban született kis fehér oroszlán már 14 kilogrammos, napi egy kiló marha vagy csirkehúsból áll a menüje. Megszületésekor eleinte az anyja etette, de teje elapadt a kölyök háromhetes korában. Azóta az állatkert egyik gondozója, Herlicska Anikó nevelte, aki korábban hasonló okok miatt már két másik oroszlánkölyköt is sikeresen átsegített a születés utáni nehéz időszakon.

Kókusz 11 hetes korában egy hasonló színezetű társat kapott, és hozzájuk egy hím is érkezik majd azzal a céllal, hogy az európai fajmegmentési program keretében falkát alakítsanak Nyíregyházán.

A Nyíregyházi Állatparkban 2015 óta él egy fehéroroszlán pár,  az ő utóduk Kókusz. A fehér színváltozatú oroszlánok a dél-afrikai alfaj populációjához tartoznak. Csak ott, a Timbavati és a Kruger Nemzeti Park területén élnek. A rezervátumokban és az állatkertekben a napjainkban élő fehér oroszlánok száma nem éri el az ötszázat.

Forrás: MTI

 

Szabolcsban 2,6 milliárdos projekt indul a foglalkoztatás javítására

Mintegy 2,6 milliárd forint pályázati támogatást nyert a foglalkoztatás javítására a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, amely a projektet konzorciumot létrehozva valósítja meg a térségi kormányhivatallal.

Az önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: a foglalkoztatási együttműködésre 2,593 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást fordíthatnak 2021. május 31-ig.  A projekt célja a foglalkoztatás-fejlesztési helyzetelemzésen alapuló megyei szintű stratégia megalkotása, képzési és elhelyezkedési programok indítása, amely minimum 2500 álláskeresőt érint majd a térségben.

A jövő év márciusáig mérik fel a munkáltatói igényeket, kidolgozzák a terveket, és létrehoznak egy úgynevezett paktumszervezetet a széles körű együttműködés kialakítására. Ezt követően kezdődnek el a beérkező igényeken alapuló képzések, valamint elindítják a foglalkoztatási támogatásokat és szolgáltatásokat. A projekt a hátrányos helyzetű és jelenleg inaktív munkaképes emberek munkaerő-piaci integrációját segíti majd elő. Segítséget kaphatnak például az aluliskolázottak, a romák, a megváltozott munkaképességűek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, sőt a pályakezdő fiatalok is.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának adatai szerint az idén az első tíz hónap átlagában 33 ezer 653 álláskeresőt tartottak nyilván a térségben. A hivatalhoz fordult munkát keresők mintegy ötven százaléka nem rendelkezett semmilyen szakmával, legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát végezte el. A csaknem 2,6 milliárdos, Foglalkoztatási együttműködések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében című projekt főként az ő támogatásukat célozza, hogy kikerülhessenek a számukra jelenleg egyetlen jövedelemszerzési lehetőséget adó közmunkaprogramból.

Forrás: MTI