Mikulás Posta Pécsett – az első karácsonyi bélyegek

Mikulás Postája Pécs
Mikulás Postája, Pécs


A Magyar Posta különleges bélyegzőt használt Mikulás napján

Adventhez kapcsolódó képeslap- és bélyegbemutató várja a látogatókat Pécsett, a sokak által Postapalotának ismert, és egyben a Pécs 1 postának is helyet adó épület előterében.

A bemutató alkalmából a Mikulás-napot megelőzően maga a Pécsi Mikulás teljesített szolgálatot a Múzeumpostán, – besegítve a karácsonyi postai forgalom előkészületeibe, különös tekintettel a gyermekek által írt, és a részükre érkező levelek továbbítására. Gondosan ügyelt a pirosruhás ajándékosztó, hogy a kisbarátainak szánt válaszlevelek időben megérkezzenek.   

A Magyar Posta különleges postai bélyegzőt használt a Pécsi Mikulás Postáján. Az ünnepvárás alkalmából a bélyegző a Mikulás arcképének grafikus rajzolatát, valamint a Mikulás-nap elnevezést is hordozza.

Mikulás-nap postai bélyegző
Mikulás-nap Pécs, postai alkalmi bélyegző

Az alkalmi kiállításon közel 130 évet átölelő, a karácsonyvárást és a karácsonyi tematikát felölelő képeslap és bélyegbemutató jelenik meg, melyek között két filatéliai érdekességgel találkozhatnak az érdeklődők. Az egyik, az idei évben 125 éve kiadott a világ első karácsonyi témájú bélyegének tartott kanadai bélyegek, és egy e bélyeggel bérmentesített eredeti levél is. A számunkra érdekesebb másik különlegesség az idén 80 éve, 1943-ban megjelent és az általunk a világ első karácsonyra kiadott, bibliai és karácsonyi témájú bélyegének tekintett karácsonyi sorozat. 

„A világ első karácsonyi bélyege” megjelentetését a kanadaiak maguknak tulajdonítják. Az 1898-ban kibocsájtott bélyegeket nem kifejezetten karácsony alkalmából adták ki, – hanem postai egységesítésként brit birodalmi pennys bérmentesítés karácsonyi bevezetéséről emlékeztek meg. Az új bélyegen egy világtérkép szerepelt, amelyen Nagy-Britannia területei voltak pirossal kiemelve. A bélyegképre felkerült azonban az Xmas felirat is.

A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan, bibliai témájú karácsonyi bélyeget mi magyarok, pontosabban a Magyar Királyi Posta adott ki először. A három darabból álló sorozaton Jézus születéséhez kapcsolódó jelentek szerepelnek. Három címletet bocsájtottak ki, három eltérő színben, melyeken az angyali üdvözlet, a pásztorok és a királyok imádása szerepel képekkel. A bélyeget az eredetileg szobrász Tóth Gyula tervezte.

Karácsony bélyeg 2023
Karácsony bélyeg 2023

A Magyar Posta a 2023-as karácsonyi jókívánságok postára adásához alap- és speciális változatban bocsátott ki karácsonyi bélyeget. A bélyegképen ünnepi díszbe, karácsonyi hangulatba öltöztetett, képzeletbeli kisváros látképe tűnik elő. Az alapváltozat ötven bélyegképet tartalmazó ívben készült. Az öt bélyegképes kisívben készült speciális változat a fényt ünnepli. Különlegessége, hogy az alkalmazott nyomdatechnológia eredményeként a nyomatkép fémes hatású, csillog a fényben. Az idei karácsonyi bélyeget Vasvári Péter grafikusművész tervezte és a Codex Értékpapírnyomda Zrt.

Kapcsolódó oldalak:
A Mikulások Mikulását ünnepeljük
Pécsen is kitesz magáért a Mikulás
A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves

 

A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves

1750 éve született Szent Miklós

A cím aktualitását így tavasz közeledtével nem az ajándékhozó Mikulás alakjáról történő megemlékezés adja, – hiszen az az ünnepkör még odébb van, ez alkalommal Szent Miklós személyéről emlékezünk meg.

A nem mindennapi évfordulóra a Pécsi Mikulás hívta fel a figyelmet, aki nem mindennapi módon tisztelgett az „ajándékosztás hagyományteremtője” előtt, – egy nem mindennapi időpontban.

Szent Miklós filatélia
1750 éve született Szent Miklós, postai emlékbélyegző, Magyar Posta

A márciusi megemlékezésre az okot az adta, hogy Szent Miklós születését az időszámítás szerinti 270. március 15-ére jegyzi több hivatkozás, bár ennek írásbeliséggel, vagy tudományosan is alátámasztott időpontja nem ismert. Ez évben éppen 1750 éve született a számos legendát jegyző Szent Miklós. A Pécsi Mikulás a megemlékezésre sem mindennapi megoldást választott. A Magyar Posta segítségével alkalmi postai bélyegzéssel tiszteleg a Mikulások Mikulása előtt. A magyar bélyegkibocsátásban Szent Miklós, Mikulás, vagy a Télapó ritkán előforduló motívum, de a külföldi viszonylatban is különleges és ritka a hasonló megemlékezés bélyegzés.

A Magyar Posta több alkalommal örvendeztette már meg nem csak a bélyeggyűjtőket, de a postai üdvözlőlapok küldőit is a karácsnyi ünnepkörhöz kapcsolódó bélyegkibocsátásokkal. A hazai karácsonyi témájú bélyegek szépek és ezért igen kedveltek.

Magyarországon december 6.-án ünnepelt Mikulás napja Szent Miklós emléknapja is, mely ma már főleg a gyermekek körében az ajándékozástól népszerű.

 

 „Mürai Szent Miklós

(Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.)

Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, – Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.” Forrás: hu.wikipedia.org

Kapcsolódó oldalak:
Mikulás Posta Pécsett – az első karácsonyi bélyegek
Pécsi Mikulás
Mikulásblog
Karácsony bélyeg

Megelőzni a vízválságot! – hirdeti az egyre sürgetőbb kérdést a Posta új bélyege


2019. október 15-17. között, immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), melyhez kapcsolódóan a Magyar Posta – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét bélyegblokkot bocsát ki. A bélyegblokk Nagy Nándor grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60.000 példányban. 

A klímaváltozás és a globális felmelegedés napjait élve egyre nagyobb figyelmet kap a víz, mely háborús konfliktusok forrása, a globális migráció mozgatórugója, egészségügyi problémák, betegségek és halálozások forrása is lehet. A Földön fogyasztásra alkalmas víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és a világ várható népességnövekedése tovább fokozza a vízkészletek szűkösségét. A vízhiány, árvizek, vízszennyezés vízkrízishez vezet, melyek száma és súlyossága a jövőben fokozódhat. Ennek megfelelően a Világtalálkozó szervezői három problémakört neveztek meg, amelyekről párbeszédet kell tartani: sok víz, kevés víz, szennyezett víz. Mindezek tudatában egyre sürgetőbb a hatásos fellépés a vízkészletek megóvása érdekében.

A bélyegen a víz a „Jövő reménye” felirattal és a reményt szimbolizáló galambbal együtt jelenik meg. A blokk keretrajzán a 2019. évi találkozó szlogenje olvasható: Megelőzni a vízváltságot. A borítékon, ahogy a bélyegen is, a víz alatt látható vörös szín a veszélyre hívja fel a figyelmet, a bélyegző pedig a Földet, mint szemgolyót ábrázolja, ezzel szimbolizálva az ember és természet egységét.

A blokk megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, a kijelölt postahelyeken és a Posta.hu -n.

Forrás: Magyar Posta

Vörös óriáskenguruk a Nyíregyházi Állatparkban

Vörös óriáskenguru Nyíregyházán
Vörös óriáskenguru

Féléves vörös óriáskenguru (Macropus rufus) anyja erszényében a Nyíregyházi Állatparkban 2018. január 31-én. A vörös óriáskenguru-csapat nyolcadik tagja egyre gyakrabban dugja ki fejét az erszényből, amelyet körülbelül nyolc hónaposan végleg elhagy. MTI Fotó: Balázs Attila

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. „Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. „Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Dingó kölyök az állatkertben

Canis lupus dingo
Dingó kölyök

A nőstény dingó (Canis lupus dingo) szájában viszi héthetes kölykét a Nyíregyházi Állatparkban 2018. január 8-án. A három éve Csehországból érkezett ausztrál vadkutya 63 napos vemhesség után egy kotorékban hozta világra kicsinyét az állatparkban. MTI Fotó: Balázs Attila

Tevecsikók születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Az elmúlt két hétben két kétpúpú tevecsikó (Camelus bactrianus) született a Nyíregyházi Állatparkban.

A legifjabb teveutód kedden jött világra, a Zsigmond névre keresztelt csődör tizenkét hónapnyi vemhesség után született meg és lett tagja az ország legnépesebb, tizenöt tagot számláló tevecsapatának – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezetője, szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Zsigmond – csakúgy, mint két héttel korábban született, szintén hímivarú testvére – vakító fehér bundával jött a világra. A tevecsikó ideje nagy részét még az anyja mellett tölti, de már ismerkedik otthonával, az Ázsia élővilágát bemutató kifutórendszerrel, valamint a csapat többi tagjával. A jelenleg harminc kilogramm súlyú állat hosszú, vékony lábaival és aprócska púpjaival egyelőre jóval elmarad a felnőttek méretétől, ám ha megnő, testtömege elérheti majd az ötszáz kilogrammot.

Az Ázsia sivatagos részein őshonos, nagyobbrészt már háziasított állatfaj kiválóan alkalmazkodott élőhelye szélsőséges időjárási körülményeihez, kitűnően viseli a forróságot és a fagyot, illetve víz- és táplálékhiányt is. A közhiedelemmel ellentétben a baktriánnak is hívott tevefaj púpjaiban nem vizet, hanem zsírt raktároz, amelyből energiát képes nyerni hosszú vándorlásai alatt. A kis csikónak egyelőre nincsenek púpjai, de ahogy elkezdi raktározni a zsírt, hamarosan púpjai is látszódnak majd.

Forrás: MTI

Kenguruk születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Öt nőstény Benett-kengurunak (Macropus rufogriseus) született utóda az elmúlt időszakban a Nyíregyházi Állatparkban.

Benett kenguru kölyök
Benett kenguruk

A kölykök még télen látták meg a napvilágot, mostanra folyamatosan tekingetnek ki anyjuk erszényéből, a legidősebbek már olykor el is hagyják a biztonságot nyújtó menedéket – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark osztályvezetője, szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Az eddig tízfős kengurucsapat ezzel a szaporulattal jelentősen növelte létszámát.

Az Ausztrália déli részén és Tasmániában őshonos Benett-kenguruk kicsinyei egy hónapos vemhesség után, igen fejletlenül jönnek a világra. Születésük után az embrionális állapotú apróságok körülbelül egygrammosak, csupaszok, vakok, hátsó lábaik és farkuk fejletlen. Viszonylag erős mellső végtagjaik segítségével másznak be anyjuk erszényébe és ott töltik életük első hónapjait. Három-négy hónapos korban dugják ki először a fejüket, öt hónaposan pedig már időnként kimerészkednek az erszényből. A Benett-kenguruk Ausztrália bozótos területein fordulnak elő, táplálékukat fűfélék, levelek és lágyszárú növények alkotják.

Forrás: MTI

Fehér oroszlánkölykök születtek Nyíregyházán

oroszlánkölykök
Fehér oroszlánkölykök

Az Inkosi nevű hím oroszlán és két hónapos, fehér oroszlánkölykei (Panthera leo krugeri) a Nyíregyházi Állatparkban 2017. március 7-én. A 2015-től együtt élő tenyészpárnak január 8-án születtek hármas ikrei és most először engedték ki a kölyköket a kifutóba. A fehér alfajt a természetben 1994-ben látták utoljára, a világ állatkertjeiben és rezervátumaiban összesen 500 egyed él. MTI Fotó: Balázs Attila