Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Dingó kölyök az állatkertben

Canis lupus dingo
Dingó kölyök

A nőstény dingó (Canis lupus dingo) szájában viszi héthetes kölykét a Nyíregyházi Állatparkban 2018. január 8-án. A három éve Csehországból érkezett ausztrál vadkutya 63 napos vemhesség után egy kotorékban hozta világra kicsinyét az állatparkban. MTI Fotó: Balázs Attila

Tevecsikók születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Az elmúlt két hétben két kétpúpú tevecsikó (Camelus bactrianus) született a Nyíregyházi Állatparkban.

A legifjabb teveutód kedden jött világra, a Zsigmond névre keresztelt csődör tizenkét hónapnyi vemhesség után született meg és lett tagja az ország legnépesebb, tizenöt tagot számláló tevecsapatának – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezetője, szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Zsigmond – csakúgy, mint két héttel korábban született, szintén hímivarú testvére – vakító fehér bundával jött a világra. A tevecsikó ideje nagy részét még az anyja mellett tölti, de már ismerkedik otthonával, az Ázsia élővilágát bemutató kifutórendszerrel, valamint a csapat többi tagjával. A jelenleg harminc kilogramm súlyú állat hosszú, vékony lábaival és aprócska púpjaival egyelőre jóval elmarad a felnőttek méretétől, ám ha megnő, testtömege elérheti majd az ötszáz kilogrammot.

Az Ázsia sivatagos részein őshonos, nagyobbrészt már háziasított állatfaj kiválóan alkalmazkodott élőhelye szélsőséges időjárási körülményeihez, kitűnően viseli a forróságot és a fagyot, illetve víz- és táplálékhiányt is. A közhiedelemmel ellentétben a baktriánnak is hívott tevefaj púpjaiban nem vizet, hanem zsírt raktároz, amelyből energiát képes nyerni hosszú vándorlásai alatt. A kis csikónak egyelőre nincsenek púpjai, de ahogy elkezdi raktározni a zsírt, hamarosan púpjai is látszódnak majd.

Forrás: MTI

Kenguruk születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Öt nőstény Benett-kengurunak (Macropus rufogriseus) született utóda az elmúlt időszakban a Nyíregyházi Állatparkban.

Benett kenguru kölyök
Benett kenguruk

A kölykök még télen látták meg a napvilágot, mostanra folyamatosan tekingetnek ki anyjuk erszényéből, a legidősebbek már olykor el is hagyják a biztonságot nyújtó menedéket – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark osztályvezetője, szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Az eddig tízfős kengurucsapat ezzel a szaporulattal jelentősen növelte létszámát.

Az Ausztrália déli részén és Tasmániában őshonos Benett-kenguruk kicsinyei egy hónapos vemhesség után, igen fejletlenül jönnek a világra. Születésük után az embrionális állapotú apróságok körülbelül egygrammosak, csupaszok, vakok, hátsó lábaik és farkuk fejletlen. Viszonylag erős mellső végtagjaik segítségével másznak be anyjuk erszényébe és ott töltik életük első hónapjait. Három-négy hónapos korban dugják ki először a fejüket, öt hónaposan pedig már időnként kimerészkednek az erszényből. A Benett-kenguruk Ausztrália bozótos területein fordulnak elő, táplálékukat fűfélék, levelek és lágyszárú növények alkotják.

Forrás: MTI

Fehér oroszlánkölykök születtek Nyíregyházán

oroszlánkölykök
Fehér oroszlánkölykök

Az Inkosi nevű hím oroszlán és két hónapos, fehér oroszlánkölykei (Panthera leo krugeri) a Nyíregyházi Állatparkban 2017. március 7-én. A 2015-től együtt élő tenyészpárnak január 8-án születtek hármas ikrei és most először engedték ki a kölyköket a kifutóba. A fehér alfajt a természetben 1994-ben látták utoljára, a világ állatkertjeiben és rezervátumaiban összesen 500 egyed él. MTI Fotó: Balázs Attila

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Iglu készült Nyíregyházán

Iglu készült Nyíregyházán
Iglu készül Nyíregyházán

Ujváry Zoltán, a Nyíregyházi Jégbarátok Körének vezetője egy iglut alakít láncfűrésszel Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn 2017. január 12-én. A Nyíregyházi Jégbarátok Köre és a Sóstógyógyfürdők Zrt. munkatársai két nap alatt a Sóstóból kivágott jégtömbökből a tó szigetén megépítették az eszkimók hagyományosan hóból épített menedékét. MTI Fotó: Balázs Attila