Hatmilliárd forintból fejlesztette telephelyét a ContiTech Magyarország Kft. Nyíregyházá

Mintegy hatmilliárd forintból fejlesztette nyíregyházi telephelyét a Continental autóipari cégcsoporthoz tartozó ContiTech Magyarország Kft., a cég egyebek mellett új kaucsukkeverő gyártósort, félkész terméket gyártó berendezést vásárolt, és komplett járműipari termelési technológiát alakított ki. A több mint kétmilliárd forintos kormányzati támogatással megvalósult fejlesztést kedden adták át a nyírségi megyeszékhelyen.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára az eseményen elmondta: az állami befektetési ügynökség 2010 óta 500 milliárd forintnyi fejlesztést hozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe és Nyíregyházára, amivel ötezer új munkahely jött létre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2017-ben több mint 640 milliárd forintnyi ipari termelési értéket állított elő, ez a szám 2010-ben még csak 280 milliárd forint volt – jelezte. Mint mondta, a fejlődés részben annak köszönhető, hogy például 2017-ben negyven százalékkal több beruházás valósult meg a térségben, mint egy évvel korábban. Kiemelte azt is, az elmúlt hét-nyolc év fejlődése részben a Continentalhoz hasonló világvállalatoknak köszönhető, amelyek lehetőséget és perspektívát láttak Nyíregyházában és a megyében. A Continental globálisan több mint 220 ezer embernek ad munkát, éves árbevétele pedig a magyar GDP harmada – tette hozzá. “A Continental nyíregyházi jelenléte révén elérkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe egy olyan korszak, amikor a világ vezető ipari vállalatai választják termelési bázisukként ezt a vidéket és fejlesztenek folyamatosan ebben a térségben” – fogalmazott Magyar Levente.

Elmondta, 2010 óta tart a Continental legújabb nagy fejlesztési hulláma, amely során csak Nyíregyházán hatmilliárd forintot fektetett be a cég. Ez idő alatt 600 új munkahely jön létre Nyíregyházán, olyan munkahelyek, amelyek több mint ötven százalékban szakképzett munkaerőt kívánnak meg – tette hozzá a KKM államitkára. Jókay László, a ContiTech Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a beruházás egy új raktárkomplexum építését is tartalmazta, illetve építés alatt van egy 4500 négyzetméteres raktár a gyár területén. Az áprilisra elkészülő gyáregységben tömlőket és légrugókat fognak tárolni. A fejlesztésekkel több mint 200 új munkahely létesült, így már közel 500 munkavállaló dolgozik a nyíregyházi üzemben – tette hozzá az ügyvezető igazgató. A nyíregyházi cég a műszaki gumitermék-gyártás három nagy piaci területén tevékenykedik, részt vesz a kaucsuk-keverékek, a kamionokhoz, vezetői ülésekhez, vasúti kocsikhoz és kabinokhoz kötődő légrugó rendszerek, járműipari hűtő-fűtő tömlők gyártásában és értékesítésében, valamint egyes légrugó termékek fejlesztésében.

A Continental-csoport egyike a világ legnagyobb autóipari beszállítóinak, a világcég 2017-ben az előzetes eredmények alapján közel 44 milliárd euró forgalmat ért el és jelenleg 56 országban több mint 233 000 munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon hat gyárral és egy gumiabroncs logisztikai és kereskedelmi központtal van jelen, a bérelt munkaerővel együtt mintegy nyolcezer munkavállalót foglalkoztat. Gyártó-, szoftverfejlesztési és kereskedelmi tevékenységet végez Budapesten, Veszprémben, Szegeden, Makón, Vácott, Nyíregyházán, valamint Budaörsön. A nyilvános cégadatok szerint ContiTech Magyarország Kft. nettó árbevétele 2015-ben csaknem 16 milliárd, 2016-ban pedig 17,9 milliárd forint volt, adózott eredménye a három évvel ezelőtti 3,1 milliárd forintról tavalyelőtt 3,2 milliárd forintra nőtt.

Forrás: MNB

 

Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI

Online SZJÁ-zhatunk

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

 Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát.  Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.

Azok, akik továbbra is a “régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A “hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg. Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

Forrás: MTI

Csapdahelyzetben az építtetés és építővállalkozás – látszik-e kiút?

A 2008 őszén kitört pénzpiaci világválság, amely csak a reál-recesszió előtti, első fázisát jelentette a világgazdasági válságnak – hazánk esetében egy amúgy is keresztül-kasul eladósodott ország elferdült struktúrájú gazdaságát érte el. A válságkövetkezmények ezért itthon tartósabbak, mint mondjuk Ausztriában. Alakváltozásokon át maradnak fenn, vagyis az eredeti problémát esetleg már nem ismerjük fel bizonyos mai gondok formáján, noha utóbbiak legalább felerészt abból származnak – az építőiparban is.

A 2008 előtti hazai építőipar körülbelül 80 000 foglalkoztatottja egyszer csak nem kellett az őket addigi foglalkoztatóknak. A beruházási volumen meredek lehanyatlása után a völgy-időszak fél évtizednyi tartamú lett: 2013 folyamán indult csak el az emelkedés. Újabban már egyenesen építtetési fellendülésről beszélhetünk – és éppen ez a kedvező fejlemény hozta felszínre, mint égető gondot, az iparág recesszió-kori veszteségeit. A szűkölködés időszakában a képzettséghiányosak közül is ezer és ezer foglalkoztatott hagyta el a szakágat, mások, képzettebbek – kb. 25 000-en – a szakmában maradtak ugyan, de külföldre vándoroltak, megint másoknak, akik kiöregedtek, nem került a helyükbe ugyanannyi jó készségű fiatal. A szakmailag elfogadható itthoni munkaerő igen kevés a mai és a kilátásban lévő feladatmennyiséghez. Az országos szakemberhiány miatt az építkezések versengve egymás elől próbálják elszerezni a kétkezieket, még a szaktudatlan munkavállalókat is, és ha sikerül negyedévnyi küzdelmes várakozás után munkásokat hozni egy adott telekre, ettől még a munka hamarosan elakadhat, mert a bevont alkalmazottaknak „más dolguk akadt”, amit talán szintúgy elégtelenül, vagy félresikerülten végeznek el.

Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatása nem egyetlen tényező feljavításán múlik, és egyik tényező sem hozható rendbe egyhamar. Ezért azzal lehet számolni, hogy az előttünk álló tíz-tízegynéhány évben a vállalkozóknak és megrendelőknek továbbra is nehéz dolga lesz építéseikkel, nagyjából a mai okokból, úgyhogy szükségük lesz leleményekre, és gyakorlottságra a pótmegoldásokban. A normalizációs célt mégsem szabad feledni, és a részletező diagnózist sürgős elkészíteni, mert ha a célravezető folyamatok még kezdetüket sem veszik a közeljövőben, akkor húsz év lesz abból a tízből.  Az egyik alaptényező a bérezés. A munkaerőhiány mai béremelő hatása nem azért nem elégséges mértékű a külföldről történő munkaerő-visszavonzáshoz, mintha a keresetszint-emelkedés ne volna jelentős százalék-átlagú, hanem azért nem, mert túl mélyről indult.  A 2000-es évek közepén az építőipari szakmunkások erős fizikai igénybevétel mellett némileg az átlagbér háromnegyede alatt kerestek, foglalkozásuk tehát eleve nem tehetett szert valami nagy pályaválasztói népszerűségre.  A bérkérdés és a másik alapkérdés, a képzésben résztvevők létszámáé, természetesen összefügg, és a beiskolázási létszám, illetve egyáltalán, a jelentkezéseké, máig alacsonyabb a szükségesnél.

A mai oktatási számok pedig ugyanannyira, vagy még inkább szólnak a 2020-as évekről, mint a jelenről. De alaptényező a szakoktatás színvonala is –  persze ennek is van összefüggése azzal, hogy felszállóágba jut-e valamely szakág (amely szituáció a magyar építőipar esetében felemás, nem egyértelmű). Az OKJ-s tanfolyamokon általában felszerelés-hiányok mutatkoznak: vagy nincsenek kéznél a gyakorlattal ismerkedéshez kellő instrumentumok, vagy ó avítt típusúak, meghaladott módszerek ismertetésére valók. Maga a tanrend is már alapos helyrerázásra szorul: lassan elterpeszkedett benne a különböző elméleti tantárgyak szegmentuma, így a közvetlenebb tantárgyakat, például a statikát csak „lezavarva”, gyorsmenetben tanulják a fiatalok és a műszereknél sem időznek az érdemi megértés percéig. Igaz, a komoly képzettség, mondjuk a kőműves-szakmában, sokkal jobb tanmenettel sem szerezhető meg: ahhoz a jó előképzést többéves munkagyakorlat kell kövesse, az alkalmazó cég képző hajlamú támogató figyelme mellett. A jelen itthoni vállalkozói azonban többnyire nem tanúsítanak ilyen hajlandóságot, egyrészt mert az előképzési hiányokat is pótolniuk kellene, túl mélyről kellene felhúzni a betanítandót, másrészt, mert nem tudnának nettó 300 000 Ft havibért fizetni a kitanítottaknak, akik így hamarosan külföldön hasznosítanák a szerzett tudást. A kör ezzel bezárul.

A házfelújítások, építések privát megrendelőinek jelen körülmények közt tanácsos kiokosodni saját megrendeléseik részletes tartalmát illetően, hogy szinte művezetőként, szakellenőrként kísérhessék a munkálatokat. Vagy pedig – generálkivitelezői megállapodást kötni, az viszont eleve hosszas várakozást és dupla költséget jelent. Viszont egyre többen választják már azt a kitörési útvonalat, amelyet a könnyűszerkezetes ház építtetése melletti döntés nyit meg. Áttekinthető, jól lekövethető sztenderd technológia, korszerű házegészségi szempontok, mindezekben begyakorlott teamek, gyors elkészülés, alacsony fenntartási költség, az építési összköltséget leszorító, napjainkban folyamatba lépő jogi megoldások – mindaz, amit az Aido is ajánl.

Infó tovább: Aido könnyűszerkezetes házak

Növelte árbevételét a nyíregyházi Realtherm Kft.

Növelte nettó árbevételét a műanyag nyílászárókat előállító nyíregyházi Realtherm Kft., a cég 2015-ben 1 milliárd 454 millió forint, tavaly pedig 1 milliárd 831 millió forint árbevételt ért el. A vállalkozás az MTI-hez kedden eljuttatott gazdasági adatai szerint a cég adózott eredménye némileg csökkent a tavalyelőttihez képest: 2015-ben 194 millió, 2016-ban pedig több mint 168 millió forintot tett ki.

A jelenleg 62 munkavállalót foglalkoztató társaságot 1993-ban családi vállalkozásként alapították, majd egy 2002-es profilváltás után kezdtek el  nyílászárókat gyártani. Jelenlegi gyártócsarnokukat 2011-ben építették fel Nyíregyházán mintegy 250 millió forintból. A mintegy 2 ezer négyzetméteres csarnokot 2016-ban majdnem kétszeresére bővítették, valamint logisztikai célokra és raktározásra szolgáló üzemrészt alakítottak ki. Emellett a gyártáshoz szükséges gépfejlesztést hajtottak végre, melynek során a legmodernebb gyártósorral szerelték fel az üzemet.

Az ingatlanfejlesztés közel 250 millió forintba, a géppark pedig több mint 1,7 millió euróba (530 millió forint) került. A társaság a gépsor beszerzéséhez csaknem 364 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatán. Az ablak- és ajtógyártás területén tevékenykedő Realtherm Magyarország termékeiből az utóbbi években egyre többet exportál, az egyik célország például Szlovákia lett. A cég távlati tervei között az irodáknak otthon adó épület fejlesztése és bővítése szerepel.

Forrás: MTI

Rendkívüli nyitvatartás a NAV-nál az szja-bevallás miatt

Keddtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálatai rendkívüli, hosszabbított nyitvatartással várják ügyfeleiket. A személyijövedelemadó (szja)-bevallás közelgő határideje miatt a személyes ügyintézés mellett az adóhivatal még hétvégén is telefonos segítséget nyújt – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Tállai András közölte: a NAV ügyfélszolgálatait az első negyedévben 800 ezren keresték fel. A napi átlagban 12-13 ezres ügyfélforgalom a bevallási határidő közeledtével megduplázódik. A rendkívüli nyitvatartás célja, hogy a felmerülő kérdésekre, a lehető legrövidebb időn mindenki választ kaphasson – emelte ki az államtitkár. Keddtől a NAV központi ügyfélszolgálatai hétköznaponként reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva – a következő két péntek kivételével, amikor 11.30-ig várják az ügyfeleket. A NAV vezetőjének tájékoztatása szerint az év első három hónapjában mintegy 270 ezer hívás érkezett. Márciusban az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma. Tekintettel arra, hogy a telefonos tájékoztatás biztosítja a legkényelmesebb és leggyorsabb segítséget a bevallási tervezet átnézésekor és esetleges kiegészítésekor, Tállai András arra kérte a NAV munkatársait, hogy hétvégén is álljanak rendelkezésre, segítsenek, és válaszoljanak a telefonon beérkező kérdésekre – tudatták.

Az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai május 2-től május 22-ig munkanapokon 8:30-tól 18:00 óráig, hétvégenként 8:30-tól 13:30-ig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket. Mintegy 3,8 millió magánszemélynek készített bevallási tervezetet az adóhivatal, amely a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyfélszolgálatra betérőknek ezért érdemes megfontolniuk az ügyfélkapunyitást, mivel a regisztráció mindössze néhány percig tart – javasolta Tállai András.

Ismertetése szerint csak idén februárban és márciusban több mint 150 ezren nyitottak ügyfélkaput, így már 2,7 millióan érhetik el egyetlen kattintással az e-szja teljes szolgáltatását. Ügyfélkapuval szükség esetén egyszerűen módosítható, kiegészíthető a NAV által készített szja-bevallási tervezet, illetve az szja 1+1 százalékának felajánlásáról is néhány kattintással lehet rendelkezni. Szja-bevallással kapcsolatos ügyintézésre, általános tájékoztatásra, ügyfélkapunyitásra időpontot is lehet foglalni a NAV központi ügyfélszolgálataira az interneten, ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek sorban állás nélkül intézzék adóügyeiket – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI

Négyszáz millió forintos technológiafejlesztés a nyíregyházi Szuro-Trade Kft.-nél

Fejlesztette terményszárítási technológiáját a mezőgazdasági szolgáltatásokkal és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó Szuro-Trade Kft., a 403 millió forint értékű, részben a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósult beruházást pénteken adták át Nyíregyházán.

A cégcsoport mandabokori terményszárítójában tartott ünnepségen Szurovcsák András ügyvezető-tulajdonos elmondta, az üzemben bevezetett egyedülálló terményszárító technológia segítségével külső energiaszükséglet nélkül szárítják a terményeket, a gabonafélék magvait, a szárítás során keletkező hulladékot pedig fűtőanyagként használják fel. A beruházáshoz 219 millió forint pályázati forrást kapott a társaság a Norvég Alaptól – tette hozzá az ügyvezető. A terményszárító üzem 27 ezer tonnás tárolókapacitással rendelkezik.

A társaság honlapja szerint a Szuro-Trade Szabolcs-Szatmár-Bereg megye huszonöt legnagyobb cége közé tartozik, elsősorban mezőgazdasági terménykereskedelemmel, szárítással, szállítással és exportálással foglalkozik, telephelyei vannak többek közt Nyíregyházán, Demecserben, Beszterecen és Dunaföldváron is. A nyilvános adatok szerint a cégcsoport nettó árbevétele 2014-ben 9,1 milliárd, 2015-ben pedig 7,6 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye a három évvel ezelőtti 206 millió forinttal szemben 2015-ben 193 millió forint volt.

Forrás: MTI

Fejleszti mátészalkai telephelyét a japán Hoya szemüveglencse-gyártó

Saját erőből, közel 200 millió forintból fejleszti telephelyét a japán tulajdonú Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt. Mátészalkán – közölte a társaság elnök-vezérigazgatója szerdán az MTI-vel.

Tóth István elmondta, egy 1200 négyzetméter alapterületű, kétszintes épületet építenek fel, amelyben részben raktárakat, szociális helyiségeket, valamint irodákat alakítanak ki. Az idén induló fejlesztéssel elsősorban az 1050 dolgozója számára szeretne jobb munkafeltételeket biztosítani a japán multicég. A mátészalkai leányvállalat havonta 500 ezer darab műanyag és üveglencsét gyárt és értékesít, a nyilvános adatok szerint nettó árbevétele 2015-ben 13,5 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye pedig meghaladta az 1,1 milliárd forintot. Tóth István emlékeztetett, 2012-ben több mint 2 milliárd forintos beruházással megépült a mátészalkai speciális Rx-labor, így ettől az időponttól kezdve látják el különleges minőségű műanyag szemüveglencsékkel az európai piacot.

A cég munkavállalói létszáma az elmúlt néhány év alatt ötszörösére nőtt. A több mint ezer munkavállaló nagyobb része saját dolgozó, csaknem kétszáz embert pedig bérmunkában foglalkoztat a Hoya – tette hozzá az elnök-vezérigazgató. A Hoya Corporation a világ három legnagyobb szemüveglencse-gyártó multinacionális vállalata közé tartozik. A Mátészalkán gyártott szemüveglencséket nagyrészt Európában értékesítik, a magyar piacon ötven százalék feletti részesedése van a japán multicégnek.

A Hoya 1999-ben vásárolta fel a Buchmann-csoportot, így a mátészalkai gyár is a japán lencsegyártó vállalat tagjává vált. A cégcsoportnak több mint 100 leányvállalata és egysége működik szerte a világon, és több mint 34 ezer embert foglalkoztat.

Forrás: MTI

Kiemelt turisztikai fejlesztési térség lett Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség

A kormány kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította a 105 településből álló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térséget – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A fejlesztésekre tervezett uniós és hazai források összege 49 projektre eléri a 102 milliárd forintot. A kormány elfogadta a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség 2017-2020-ra szóló stratégiai fejlesztési programját.

Tokaj európai uniós finanszírozású fejlesztései a rendelet szerint 29,5 milliárd forintot tesznek ki, közülük kiemelkedik 21,1 milliárd forinttal a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal villamosítása.

Felső-Tisza uniós finanszírozású fejlesztései 2,73 milliárd forintot tesznek ki, a legnagyobb, 1,5 milliárd forintos részt a kisvárdai vár turisztikai fejlesztése jelenti.

Nyírség uniós fejlesztéseire a rendelet szerint 5,38 milliárd forintot szán a kormány, a legjelentősebbek a Nyíregyházi Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu fejlesztései, egyenként 1,5 milliárd forinttal.

Kiemelt térségi szintű, európai uniós finanszírozású fejlesztésekre 11,54 milliárd forintot terveznek fordítani, a térségi szintű, hazai finanszírozású fejlesztésekre 1 milliárd forintot.

Mindhárom kiemelt turisztikai térségben hazai finanszírozású fejlesztések is lesznek, amelyek összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot. A kormányhatározat szerint a felsorolt fejlesztésekre szóló felhívások meghirdetése, a támogatási szerződések megkötése június 30-ig a miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter feladata.

A minisztereknek az előkészítési feladatokba be kell vonniuk a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsot, illetve a kormány felkéri a tanácsot, hogy a fejlesztési program megvalósulásának folyamatát kísérje nyomon, arról a nemzetgazdasági miniszter útján háromévente adjon tájékoztatást, és szükség esetén kezdeményezze a program felülvizsgálatát. A nemzeti fejlesztési miniszter feladata, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-én keresztül gondoskodjon a határozat szerinti feladatok szakmai koordinációját ellátó, 100 százalékos állami tulajdonában lévő nonprofit társaság létrehozásáról, amihez a nemzetgazdasági miniszter legfeljebb 250 millió forint költségvetési forrást ad – olvasható a határozatban.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI