Tevecsikók születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Az elmúlt két hétben két kétpúpú tevecsikó (Camelus bactrianus) született a Nyíregyházi Állatparkban.

A legifjabb teveutód kedden jött világra, a Zsigmond névre keresztelt csődör tizenkét hónapnyi vemhesség után született meg és lett tagja az ország legnépesebb, tizenöt tagot számláló tevecsapatának – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezetője, szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Zsigmond – csakúgy, mint két héttel korábban született, szintén hímivarú testvére – vakító fehér bundával jött a világra. A tevecsikó ideje nagy részét még az anyja mellett tölti, de már ismerkedik otthonával, az Ázsia élővilágát bemutató kifutórendszerrel, valamint a csapat többi tagjával. A jelenleg harminc kilogramm súlyú állat hosszú, vékony lábaival és aprócska púpjaival egyelőre jóval elmarad a felnőttek méretétől, ám ha megnő, testtömege elérheti majd az ötszáz kilogrammot.

Az Ázsia sivatagos részein őshonos, nagyobbrészt már háziasított állatfaj kiválóan alkalmazkodott élőhelye szélsőséges időjárási körülményeihez, kitűnően viseli a forróságot és a fagyot, illetve víz- és táplálékhiányt is. A közhiedelemmel ellentétben a baktriánnak is hívott tevefaj púpjaiban nem vizet, hanem zsírt raktároz, amelyből energiát képes nyerni hosszú vándorlásai alatt. A kis csikónak egyelőre nincsenek púpjai, de ahogy elkezdi raktározni a zsírt, hamarosan púpjai is látszódnak majd.

Forrás: MTI

Kenguruk születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Öt nőstény Benett-kengurunak (Macropus rufogriseus) született utóda az elmúlt időszakban a Nyíregyházi Állatparkban.

Benett kenguru kölyök
Benett kenguruk

A kölykök még télen látták meg a napvilágot, mostanra folyamatosan tekingetnek ki anyjuk erszényéből, a legidősebbek már olykor el is hagyják a biztonságot nyújtó menedéket – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark osztályvezetője, szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Az eddig tízfős kengurucsapat ezzel a szaporulattal jelentősen növelte létszámát.

Az Ausztrália déli részén és Tasmániában őshonos Benett-kenguruk kicsinyei egy hónapos vemhesség után, igen fejletlenül jönnek a világra. Születésük után az embrionális állapotú apróságok körülbelül egygrammosak, csupaszok, vakok, hátsó lábaik és farkuk fejletlen. Viszonylag erős mellső végtagjaik segítségével másznak be anyjuk erszényébe és ott töltik életük első hónapjait. Három-négy hónapos korban dugják ki először a fejüket, öt hónaposan pedig már időnként kimerészkednek az erszényből. A Benett-kenguruk Ausztrália bozótos területein fordulnak elő, táplálékukat fűfélék, levelek és lágyszárú növények alkotják.

Forrás: MTI

Fehér oroszlánkölykök születtek Nyíregyházán

oroszlánkölykök
Fehér oroszlánkölykök

Az Inkosi nevű hím oroszlán és két hónapos, fehér oroszlánkölykei (Panthera leo krugeri) a Nyíregyházi Állatparkban 2017. március 7-én. A 2015-től együtt élő tenyészpárnak január 8-án születtek hármas ikrei és most először engedték ki a kölyköket a kifutóba. A fehér alfajt a természetben 1994-ben látták utoljára, a világ állatkertjeiben és rezervátumaiban összesen 500 egyed él. MTI Fotó: Balázs Attila

Kiemelt turisztikai fejlesztési térség lett Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség

A kormány kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította a 105 településből álló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térséget – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A fejlesztésekre tervezett uniós és hazai források összege 49 projektre eléri a 102 milliárd forintot. A kormány elfogadta a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség 2017-2020-ra szóló stratégiai fejlesztési programját.

Tokaj európai uniós finanszírozású fejlesztései a rendelet szerint 29,5 milliárd forintot tesznek ki, közülük kiemelkedik 21,1 milliárd forinttal a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal villamosítása.

Felső-Tisza uniós finanszírozású fejlesztései 2,73 milliárd forintot tesznek ki, a legnagyobb, 1,5 milliárd forintos részt a kisvárdai vár turisztikai fejlesztése jelenti.

Nyírség uniós fejlesztéseire a rendelet szerint 5,38 milliárd forintot szán a kormány, a legjelentősebbek a Nyíregyházi Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu fejlesztései, egyenként 1,5 milliárd forinttal.

Kiemelt térségi szintű, európai uniós finanszírozású fejlesztésekre 11,54 milliárd forintot terveznek fordítani, a térségi szintű, hazai finanszírozású fejlesztésekre 1 milliárd forintot.

Mindhárom kiemelt turisztikai térségben hazai finanszírozású fejlesztések is lesznek, amelyek összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot. A kormányhatározat szerint a felsorolt fejlesztésekre szóló felhívások meghirdetése, a támogatási szerződések megkötése június 30-ig a miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter feladata.

A minisztereknek az előkészítési feladatokba be kell vonniuk a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsot, illetve a kormány felkéri a tanácsot, hogy a fejlesztési program megvalósulásának folyamatát kísérje nyomon, arról a nemzetgazdasági miniszter útján háromévente adjon tájékoztatást, és szükség esetén kezdeményezze a program felülvizsgálatát. A nemzeti fejlesztési miniszter feladata, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-én keresztül gondoskodjon a határozat szerinti feladatok szakmai koordinációját ellátó, 100 százalékos állami tulajdonában lévő nonprofit társaság létrehozásáról, amihez a nemzetgazdasági miniszter legfeljebb 250 millió forint költségvetési forrást ad – olvasható a határozatban.

Forrás: MTI

Kókusz a nyíregyházi elefánt

A Kókusz nevet kapta a Nyíregyházi Állatparkban 18 héttel ezelőtt született kis fehér oroszlán. Révészné Petró Zsuzsa, az intézmény szóvivője az MTI-nek kedden elmondta: a névadásra az állatkert látogatóit kérték fel, akiktől több száz javaslat érkezett, s azok közül választották ki a legjobbat.

A Kókusz elnevezésre azért esett a választás, mert az utal a kis állat élőhelyére és színére, születésekor pedig olyan bársonyosan puha hófehér bundája volt, ami leginkább egy kókuszgolyóra hasonlított.

A Nyíregyházi Állatparkban született kis fehér oroszlán már 14 kilogrammos, napi egy kiló marha vagy csirkehúsból áll a menüje. Megszületésekor eleinte az anyja etette, de teje elapadt a kölyök háromhetes korában. Azóta az állatkert egyik gondozója, Herlicska Anikó nevelte, aki korábban hasonló okok miatt már két másik oroszlánkölyköt is sikeresen átsegített a születés utáni nehéz időszakon.

Kókusz 11 hetes korában egy hasonló színezetű társat kapott, és hozzájuk egy hím is érkezik majd azzal a céllal, hogy az európai fajmegmentési program keretében falkát alakítsanak Nyíregyházán.

A Nyíregyházi Állatparkban 2015 óta él egy fehéroroszlán pár,  az ő utóduk Kókusz. A fehér színváltozatú oroszlánok a dél-afrikai alfaj populációjához tartoznak. Csak ott, a Timbavati és a Kruger Nemzeti Park területén élnek. A rezervátumokban és az állatkertekben a napjainkban élő fehér oroszlánok száma nem éri el az ötszázat.

Forrás: MTI