Huszonhárom előadás látható az idei kisvárdai színházi fesztiválon

Huszonhárom színtársulat huszonhárom produkcióját tekintheti meg a közönség a június 16. és 24. között megrendezendő Magyar Színházak 29. Kisvárdai Fesztiválján. Az idei seregszemle érdekessége, hogy egy előadás Debrecenben lesz, a kisvárdai bemutatók egy részét pedig egy átalakított cirkuszi sátorban rendezik meg.

A versenyprogramban – Balogh Tibor művészeti tanácsadó javaslata alapján – tizenhat bemutató kapott helyet, az előadásokat ötfős szakmai zsűri értékeli – tájékoztatta Nyakó Béla, a szervező Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója közleményben hétfőn az MTI-t. A fesztivál menedzsmentje egyébként a 2018-as fesztiváljubileum “főpróbájaként” tekint az idei színházi programsorozatra. A közlemény szerint “kényszerű újdonság, de izgalmas kihívás” az eredetileg Békéscsabán készült, majd a Fővárosi Nagycirkusz műhelyében átalakított porondszínház ponyvája alá invitálni a közönséget; erre azért van szükség, mert a korábbi fesztiválok megszokott, központi helyszínén, a kisvárdai vár területén régészeti ásatások zajlanak. A sátorszínház mellett a Rákóczi Stúdióban és a Művészetek Házában lesznek még előadások, egy produkciót pedig Debrecenben állítanak színpadra.

Az idei fesztivál védnöki tisztét Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Andy Vajna kormánybiztos vállalta el. A 2017-es kisvárdai színházi seregszemle június 16-án Nagy Zoltán Mihály monodrámájával, A sátán fattya című darabjával kezdődik, amelyet a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház mutat be. Az első sátorszínházi előadás a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola növendékeinek Rómeó & Júlia – Maffiatörténet szerelemmel és bukással című darabja lesz, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Puskin nyomán Anyegin című produkcióját látja vendégül erre az estére. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház két előadással érkezik júniusban Kisvárdára: a társulat Zlatko Pakovic Kapitalizmus geometriai sorrendben ábrázolva című produkcióját önállóan, a Magyar című darabot pedig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal közösen mutatja be. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Bernard-Marie Koltes drámáját, a Roberto Zucco-t, a marosvásárhelyi Spectrum Színház pedig Elzbieta Chowaniec Gardénia című drámáját állítja színpadra.

Az Újvidéki Színház Zerkovitz Béla és Szilágyi László klasszikus operettjét, a Csókos asszonyt, valamint Németh Ferenc és Balog István vitézi drámájának színházi átiratát, a Fekete című darabot viszi színre. A budapesti Nemzeti Színház társulata idén is ellátogat a felső-szabolcsi kisvárosba: Tamási Áron Vitéz lélek című drámáját és – a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal közös produkcióban – Örkény István Tóték című tragikomédiáját díszelőadásként, Vidnyánszky Attila rendezésében láthatja majd a közönség. A fesztivál programjában a nagyváradi Szigligeti Színház Fényes Szabolcs Maya című revüoperettjével és Székely Csaba tragikomédiájával, a Bányavirággal szerepel majd. A közönség megtekintheti emellett Molnár Ferenc drámai klasszikusát, a Liliomot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában; az ExperiDance Tánctársulat tolmácsolásában a Nostradamus Világok vándora című táncos-zenés előadását; Szép Ernő Május van, tisztelt úr című zenés produkcióját a Zentai Magyar Kamaraszínház színrevitelében; Székely Csaba Bányavakság című tragédiáját a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház közös bemutatójában, illetve Lara de Mare Égben maradt repülő című, Edith Piaf életéről szóló zenés előadását a Turay Ida Színház előadásában.

A bemutatók között az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a MASZK Egyesület közös produkciójában Theo Herghelegiu Tündéri című “minimál-szürreál” musical, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Sivián Anna és Vinnai András jegyezte Valaminek a második része című vígjátékát, illetve a Kézdivásárhelyi Városi Színház Kiss Csaba Skandináv lottó című vígjátéka is látható lesz. A június 24-i díjátadó gálaműsor előtti utolsó két előadást a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház és a budapesti Játékszín tartja: előbbi társulat a Fehér szarvas című történelmi drámát, utóbbi pedig Chazz Palmintieri A hűtlenség ára című krimi-vígjátékát mutatja be.

A szervezők közlése szerint a kisvárdai vár “feldúlt” állapota sem fogja akadályozni Sardar Tagirovsky rendezőt abban, hogy ott tartsa meg Arlequin – Kollektív szerepépítés című ötnapos workshopját. A kísérőprogramok között a Beregszászból a Nemzeti Színházba című műsorblokk keretében a korábban a fesztiválon bemutatkozó, színházi sikereket elért kárpátaljai színészeket hívták vissza a szervezők, a Művészetek Háza előcsarnokában pedig Ilovszky Béla visszatekintő fotókiállítása is látható lesz.

Forrás: MTI

Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

Kenguruk születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Öt nőstény Benett-kengurunak (Macropus rufogriseus) született utóda az elmúlt időszakban a Nyíregyházi Állatparkban.

Benett kenguru kölyök
Benett kenguruk

A kölykök még télen látták meg a napvilágot, mostanra folyamatosan tekingetnek ki anyjuk erszényéből, a legidősebbek már olykor el is hagyják a biztonságot nyújtó menedéket – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark osztályvezetője, szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Az eddig tízfős kengurucsapat ezzel a szaporulattal jelentősen növelte létszámát.

Az Ausztrália déli részén és Tasmániában őshonos Benett-kenguruk kicsinyei egy hónapos vemhesség után, igen fejletlenül jönnek a világra. Születésük után az embrionális állapotú apróságok körülbelül egygrammosak, csupaszok, vakok, hátsó lábaik és farkuk fejletlen. Viszonylag erős mellső végtagjaik segítségével másznak be anyjuk erszényébe és ott töltik életük első hónapjait. Három-négy hónapos korban dugják ki először a fejüket, öt hónaposan pedig már időnként kimerészkednek az erszényből. A Benett-kenguruk Ausztrália bozótos területein fordulnak elő, táplálékukat fűfélék, levelek és lágyszárú növények alkotják.

Forrás: MTI

Ünnepi programok a tiszadobi Andrássy-kastélyban

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyarországi és európai következményeit bemutató új időszaki kiállítással, kardvívó bemutatóval és filmvetítéssel várják az érdeklődőket március 15-én a tiszadobi Andrássy-kastélyban.

A nemzeti ünnepen délelőtt 10 órától először a gyerekek vehetik birtokban a nemrégiben teljesen felújított történelmi kastélyt, az itt megnyíló játszóházban kokárdát, huszárcsákót, pártát és zászlót készíthetnek – közölte Balogh Tamás programszervező az MTI-vel. Délután egy órakor nyílik meg az Unokáink leborulnak című kiállítás, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc európai és magyarországi következményeit foglalja össze. A nyíregyházi Jósa András Múzeum anyagából készült tárlat tizenhat tablón dolgozza fel a szabadságharc utáni eseményeket.

A megnyitót követően a Simonyi Óbester Magyar Szablyavívó Iskola bemutatóját láthatják az érdeklődők, majd A szép akasztott című dokumentumfilm vetítése következik az ünnepi programban. A Lakatos Iván által rendezett alkotás Gróf Andrássy Gyula különösen gazdag életútját mutatja be.

Március 15-én a kastély látogatása díjmentes, a tárlatvezetések 9.30 és 15.30. között óránként indulnak – tette hozzá Balogh Tamás.

Forrás: MTI

i> Tiszadobi Andrássy-kastély

 

Fehér oroszlánkölykök születtek Nyíregyházán

oroszlánkölykök
Fehér oroszlánkölykök

Az Inkosi nevű hím oroszlán és két hónapos, fehér oroszlánkölykei (Panthera leo krugeri) a Nyíregyházi Állatparkban 2017. március 7-én. A 2015-től együtt élő tenyészpárnak január 8-án születtek hármas ikrei és most először engedték ki a kölyköket a kifutóba. A fehér alfajt a természetben 1994-ben látták utoljára, a világ állatkertjeiben és rezervátumaiban összesen 500 egyed él. MTI Fotó: Balázs Attila

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

A Castel Felice című színdarab bemutatója Nyíregyházán

Castel Felice
Castel Felice színdarab bemjutatója

Illyés Ákos a férfi, Jenei Judit a nő, Kosik Anita a szépség, Pregitzer Fruzsina az öregasszony, Széles Zita a hölgy, Dengyel Iván az öregember, Tóth Károly a vándor és Vicei Zsolt a szemüveges szerepében (b-j) Hamvai Kornél Castel Felice című történelmi színdarabjának próbáján a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 2017. március 1-jén. A színdarabot március 4-én mutatják be Göttinger Pál rendezésében. MTI Fotó: Balázs Attila

Fejleszti mátészalkai telephelyét a japán Hoya szemüveglencse-gyártó

Saját erőből, közel 200 millió forintból fejleszti telephelyét a japán tulajdonú Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt. Mátészalkán – közölte a társaság elnök-vezérigazgatója szerdán az MTI-vel.

Tóth István elmondta, egy 1200 négyzetméter alapterületű, kétszintes épületet építenek fel, amelyben részben raktárakat, szociális helyiségeket, valamint irodákat alakítanak ki. Az idén induló fejlesztéssel elsősorban az 1050 dolgozója számára szeretne jobb munkafeltételeket biztosítani a japán multicég. A mátészalkai leányvállalat havonta 500 ezer darab műanyag és üveglencsét gyárt és értékesít, a nyilvános adatok szerint nettó árbevétele 2015-ben 13,5 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye pedig meghaladta az 1,1 milliárd forintot. Tóth István emlékeztetett, 2012-ben több mint 2 milliárd forintos beruházással megépült a mátészalkai speciális Rx-labor, így ettől az időponttól kezdve látják el különleges minőségű műanyag szemüveglencsékkel az európai piacot.

A cég munkavállalói létszáma az elmúlt néhány év alatt ötszörösére nőtt. A több mint ezer munkavállaló nagyobb része saját dolgozó, csaknem kétszáz embert pedig bérmunkában foglalkoztat a Hoya – tette hozzá az elnök-vezérigazgató. A Hoya Corporation a világ három legnagyobb szemüveglencse-gyártó multinacionális vállalata közé tartozik. A Mátészalkán gyártott szemüveglencséket nagyrészt Európában értékesítik, a magyar piacon ötven százalék feletti részesedése van a japán multicégnek.

A Hoya 1999-ben vásárolta fel a Buchmann-csoportot, így a mátészalkai gyár is a japán lencsegyártó vállalat tagjává vált. A cégcsoportnak több mint 100 leányvállalata és egysége működik szerte a világon, és több mint 34 ezer embert foglalkoztat.

Forrás: MTI

Kiemelt turisztikai fejlesztési térség lett Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség

A kormány kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította a 105 településből álló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térséget – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A fejlesztésekre tervezett uniós és hazai források összege 49 projektre eléri a 102 milliárd forintot. A kormány elfogadta a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség 2017-2020-ra szóló stratégiai fejlesztési programját.

Tokaj európai uniós finanszírozású fejlesztései a rendelet szerint 29,5 milliárd forintot tesznek ki, közülük kiemelkedik 21,1 milliárd forinttal a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal villamosítása.

Felső-Tisza uniós finanszírozású fejlesztései 2,73 milliárd forintot tesznek ki, a legnagyobb, 1,5 milliárd forintos részt a kisvárdai vár turisztikai fejlesztése jelenti.

Nyírség uniós fejlesztéseire a rendelet szerint 5,38 milliárd forintot szán a kormány, a legjelentősebbek a Nyíregyházi Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu fejlesztései, egyenként 1,5 milliárd forinttal.

Kiemelt térségi szintű, európai uniós finanszírozású fejlesztésekre 11,54 milliárd forintot terveznek fordítani, a térségi szintű, hazai finanszírozású fejlesztésekre 1 milliárd forintot.

Mindhárom kiemelt turisztikai térségben hazai finanszírozású fejlesztések is lesznek, amelyek összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot. A kormányhatározat szerint a felsorolt fejlesztésekre szóló felhívások meghirdetése, a támogatási szerződések megkötése június 30-ig a miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter feladata.

A minisztereknek az előkészítési feladatokba be kell vonniuk a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsot, illetve a kormány felkéri a tanácsot, hogy a fejlesztési program megvalósulásának folyamatát kísérje nyomon, arról a nemzetgazdasági miniszter útján háromévente adjon tájékoztatást, és szükség esetén kezdeményezze a program felülvizsgálatát. A nemzeti fejlesztési miniszter feladata, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-én keresztül gondoskodjon a határozat szerinti feladatok szakmai koordinációját ellátó, 100 százalékos állami tulajdonában lévő nonprofit társaság létrehozásáról, amihez a nemzetgazdasági miniszter legfeljebb 250 millió forint költségvetési forrást ad – olvasható a határozatban.

Forrás: MTI